[41-22] [21-2] [1-1]
Több, mint két év eltelt. De a könnyeket még mindig nem sikerült letörölnöm :-((( Még mindig hiányzol, még mindig Veled álmodom... |
2008. novmber 12-én 12 évesen elment tőlünk örökre Bonna német juhász kutyánk! Gennyes méhnyakgyulladást kapott. Hiába volt a műtét a szervezete már nem tudta legyőzni a gyilkos kort. Bíztunk,hogy jobban lesz, nem így történt... kimondhatatlanul hiányzik. Üres az udvar nélküle, mert Övé volt az egész udvar, kert! A fenyőfák árnyékába temettük el, ott ahol a legjobban szeretett pihenni. Csak reméljük, hogy jó gazdái voltunk. Szerettük, hisz életünk része volt hat hetes korától. Mint ahogy az ember életében csak egy igaz szerelem van, úgy volt életünkben Ő az IGAZ BONNÁNK! !!!
|
Hello!
Az én drágaságom agusztus 26.án hagyott itt engem! 10 éves volt, és nagyon beteg! Nagyon hiányzik, és hiába kaptam másik kutyát, vele nem ugyan olyan. És soha nem is lesz! Lassiet senki sem pótolhatja. Múltkor is szaladt velem szembe egy skótjuhász, és rá kellett jönnöm, hogy nem az én kis lustaságom. 12 évesen kaptam őt, azóta velem volt. Nagyon sok mindent éltünk át mi ketten. És mennyire igaz ez: Társad voltam, s te társam voltál....csak a könnyeket nagyon nehéz letörölni!
Tündi |
Sziasztok! Így olvasva soraitokat ismét rámtört az űr, amit a kutyám hagyott maga után...bizony jó pár éve már, amikor kiderült, hogy légcsőszűkülettel született, s ettől lett cukorbetegsége, s agyi oxigén hiánya. Hiába az orvosok...hiába a diéta... Mikor itt hagyott szorongtam haza menni, mert nem ült a kapuban, s nem futott elém, nem bökdöste a kezem: menjünk labdázni, s nem nevetett a képembe: megint rossz kedved van? A férjem általa szerette meg a kutyákat, mert szerette, ahogy engem szeretett a roti. Most építkezünk a férjemmel és vágyunk arra, hogy legyen a kis kertünkben egy kis vidorka. Remélem Ő sem bánná....nagyon hiányzik. |
Eltelt újabb egy hónap, a fájdalom semmit nem csökken... Kicsi Yellukám, nagyon hiányzol!!!
"Ha megöregszem, erőm elfogy
Fájdalom ébreszt álmomból,
Tedd meg, amit meg kell tenni.
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több mint a más napok.
Szereteted, barátságod kiállja a próbát -
Hisz oly sok boldog évünk volt.
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra.
Idővel belátod: jót teszel velem.
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz.
Ne fájlald, hogy épp neked
Kellett erről döntened.
Társad voltam s te társam voltál,
Töröld le hát a könnyeket."
|
Ma van két hónapja, hogy Yella elment... :-((((
|
Most már tudom, mi az a fájdalom, amit egy nagyon szeretett kiskutya elvesztése okoz. És hiába tudtam hogy közeleg a perc, mégse lehetett rá teljesen felkészülni.
Drága kiskutyám, Yella (Golden Friend Leah) 2007.október 20-án 10.15-kor átment a szivárványhídon. Élt 16 évet, egy hónapot és egynapot. Mégnem telt el 48 óra a halála óta, de már most pokolian hiányzik. Állandóan a zokogás tör rám, nélküle ües minden...
Kicsi Drága Yellukám, nyugodj békében!!! |
| Sziasztok.
Az én kutyusom 2006. 12.30.-án ment el, azóta egy nagy űrt érzek magam körül. Ő 10 éves alig múlt. Sajnos cukorbeteg lett és insulin injekciót kellett adnom minden nap.Sajnos ezzel sem tudtam meghosszabbítani a kis életét, mert hasnyálmirigy-gyulladást kapott, 2 napig infúziót adtak neki,de nem lehetett már segíteni rajta.Azóta folyamatosan érzem a hiányát, Ő volt a harmadik kutyusom,de úgy érzem Őt szerettem a legjobban.A spániel kutyusok a legodaadóbbak szerintem nincs jobb kutyus tőlük.Lehet hogy hozok másikat, mert kutya nélkül nem élet az élet.Ezt mindenki tudja, akinek volt kutyája.Üdv. mindenkinek |
| Ma van két hónapja, hogy elvesztettük a drága spániel fiú kutyinkat, Jackiet és még mindig pokolian fáj és összeszorul a torkom, hacsak rágondolok.12 és fél éves volt blauschimmel színű és végtelenül kedves, játékos.Veseelégtelenség és csak feküdt a végén de még mindig örült és csóvált, pedig csont és bőr lett, ő aki annyira szeretett enni.Végül inkább elaltatattam,de elbizonytalanodtam azóta jól tettem -e.11éves koráig fantasztikusan sportos életet élő volt.Mindig büszke voltam rá milyen mozgékony, de hát jött a betegség..Most itt van velünk egy urnában. Még mindennap szó szerint sírunk utána, ezt csak az tudja megérteni, aki hasonlót végigélt szeretett barátjával.Mindenkivel együttérzek, aki szenved a kutyusa elvesztése miatt!!Hiányzik a szép tekintete.. és minden ami ő volt. |
| Sziasztok!Az én Tündérkém egy kis csavargo volt,akár hogyan csináltam meg a keritést mindig talált kiutat,kiült az utca közepére és várt haza, mire az egyik szomszéd azt mondta ,hogy feljelent mert felzaklatja az ö kutyáját,muszáj volt megkötnöm.Soha nem bocsájtom meg magamnak!!2007.07.23.-án Hétfőn a munkából hazaérve találtam rá,addig csavarta magát és végül átugrotta a kiskeritést,felakadt és megfulladt.3 éves volt,de annyi szeretetet nem kaptam senkitöl mint töle.Nagyon hiányzik!!!!Ugy érzem hogy összedölt a világ körülöttem! |
| Sziasztok.1 hete nincs ami drága 13 éves spánielünk.Hogy milyen érzés az elvesztése az leirhatatlan.Néha orditani tudnék a fájdalomtol,és az a legborzasztobb hogy nekem kellett rábolintani az altatásra.Tudom minden kutyástársam azt mondja igy volt helyes a döntés,mert a kutyus csak szenvedett volna.De nem borzaszto hogy ezt a döntést nekünk kell meghozni? Hisz elötte valo nap ringattam,ölelgettem és sirtam,másnap meg igen itt az altatás ideje?Én ezt feldolgozni képtelen vagyok.Kiváncsi lennék más hogy vélekedik erröl? Ági |
| Az én kiskutyám 14 évet élt :( A baj az volt,hogy 11 évesen is szült még..és akkor mellrákot kapott.Még 3 évig boldogított és vigyázott rám..,de az utolsó pár hónapban már csak szenvedett.A rák elterjedt,a seb elfertőződött.Szegény kiskutyámnak már csak fájdalmai voltak...,de reggelenként még odavánszorgott hozzám egy puszira.Aztán úgy döntöttünk elaltatjuk.Otthon elköszöntem tőle és a nagypapám vitte el utolsó útjára.Fájdalmas volt tőle elszakadni...sokáig vigasztalhatatlan voltam.Pamival nőttem fel,ha a közelembe volt sosem éreztem magam egyedül :( |
Bár még nem éltem át ezt a fájdalmat (szerencsére), de sejtem, mit érezhettek. Kiskutyám 12 évesen kapott gennyes méhgyulladást, 3 hétig küzdöttünk az életéért, voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hiába. Azt a poklot senkinek sem kívánom!!! Azt az érzést, hogy lehet, utoljára tartom a karomban. Éjjelente magam mellé vettem az ágyban és a szőrébe bújva zokogtam, hogy MIÉRT??? Aztán helyre jött nagy nehezen. Lassan 16 éves lesz. Tudom, közeleg az elválás perce, de ahogy mostanában elnézem, még van valamennyi időnk hátra. Aki látja, nem hiszi el a korát, mert úgy ugrándozik, mint egy kiskecske. Egyetlen gondunk a vizelettartás, ezt megoldottuk a pelenkával. De tudom, bár most tökéletesen egészséges, mármint a korához képest, de bármelyik pillanatban megtörténhet a baj... |
2007. febr.1. napján meghalt Figo nevű 2,5 éves arany spanci. Két hétig küzdöttünk életéért, orvostól, orvosig jártunk, de el kellett altatni. Most üres a lakás, napokig sírtunk, amikor eszünkbe jutott kedves pofija, minden gyereket és kutyát szeretett, okos és kedves volt. Nem értjük miért pont vele történt ez. Ezt a fájdalmat csak az érti meg aki már átélte. Kriszti, Gábor. |
| Sajnos rosz hírt kell közölnöm! Szeretett angol cocker spániel kiskutyánk Mayácska (Magic wood blossom) épp betöltötte a 8 hónapos kort 2007. január 29.-én, este 22 órakkor végérvényesen átsétált a szivárványhídon. Mayácska pótolta volna az előző kutyusunk Nettike elvesztését. De csak 8 hónapig volt velünk...Szívünkben örökk élni fogsz Mayácska. |
| Szia! Az elvesztesre fel lehet keszulni, vagyis az utolso pillanatig azt hiszed, hogy felkeszultel. Amikor azonban eljon az az utolso pillanat, hogy el kell ot engedned, atkozottul fog fajni. Egy hatalmas ur keletkezik a lelkedben, kovalyogni fogsz a vilagban, mert a tarsad, aki mindig megertett, aki mindig szeretett nincs mar tobbe. En az egyeni hamvasztas mellett dontottem, az urnaja mindig velem van...csak a lelke hianyzik. Frank helyett most Pedronk van, aki szerencsere egy teljesen mas karakter. Hianyzik az elozo, de az eletben a manak, es a holnapnak kell elni. Mira |
| Erre nem lehet felkészülni,szívszorító,amit írtál.Én tavaj nov 18-án vesztettem el a 8 hónapos kislány spancimat,s azóta se hevertem ki.Mellettem aludt sokáig,s úgy tekintettem rá ,mint a gyermekemre. |
Sziasztok! Végigolvastam a megemlékezéseket, és összeszorult a szívem. Drága kicsi kutyám, egy arany kislány, már 16. éves, és rettegek a naptól, amikor el kell válnom tőle. Pedig az eszem tudja, hogy közeleg ez a nap. De a szívem nem tudja elfogadni, hogy (remélem, minél később) el kell búcsúznunk. 18. születésnapomra kaptam, és azóta él velem jóban-rosszban. Félek a naptól, amikor nem horkolva alszik az ágyam végében elnyúlva a saját párnáján. Napról napra látom, hogy gyengébb lesz, pár hete pelenkája is van, mert be-becsurran a pisi. Az emlőiben 3 éve daganatok vannak, bár a szövettan szerint jóindulatúak. Nagyon sokat alszik, bár a sétáknál még virgonc. De mi lesz velem, ha mindennek vége???Hogyan lehet feldolgozni, ha elveszítem őt??? Egyáltalán fel lehet előre készülni egy olyen tragédiára? Ő a legdrágább kincsem!!!
|
| Kedves Dorka Mizsegyongye FAnni tulajdonos! Dorka testverkeje Mizsegyongye Frank (1993.majus 23?)az en imadott spancim volt. O 2003. oktober vegen setalt at a szivarvanyhidon. Emleke mindig velem fog elni, mint ahogy kis urnaja is. Mira |
[41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés